Rmai kirnduls 2009 prilis 12, Hsvt.
A gp 13ra 30-kor kellet volna induljon, de ksett 10 - percet …, ez nem is nagy dolog gondoltuk. Habr induls eltt mr kt rval ottvoltunk, midhrman a temesvri reptren.
Nagy izgalommal tltttuk ezt az idt, mert ez volt az els replsnk klfldre! Tomyka pedig elszr repl letben, s ez egy nagy esemny szmra!
Nagy nehezen eltelt a kt ra s miutn tbb ellenrz ponton is sikeresen tjutottunk, felszllhattunk a Wizz Air Romba indul jratra. Tomyka az ablaknl foglalt helyet, hogy jobban lthassa a panormt s fotzhasson is, Alex is elttnk lv sorban, ugyancsak az ablaknl lt. A gp szoksos mdon felemelkedett s elindultunk Rma fele ... legalabb is mi akkor mg gy gondoltuk.
Tomyka megismerte az alattunk elterul tjakat, folykat, erdket, hiszen sokat jrt ezekre a terletekre az koszisztmk felmrsei alkalmbl. gyhogy a trkpet jl ismervn rjtt knnyen, merre jrunk. 20 perc reples mlva feltnt, hogy nem jutottunk se tl magasra se tl messze Temesvrtl s krbe replnk... Az egyik stewardes kisasszony bejelentette, hogy vissza kell trnunk, mert valami gond tmadt a replvel. Megnyugtatott, hogy kijavtjk a hibt s majd rvid idn bell jraindulhatunk.
Bizony nem ppen gy trtnt .... hrom rai vrakozs utn bejelentettk, hogy a gpet nem lehet megjavitani s kell krjenek egy msik gpet, de az meg mg tbb idbe kerl, aztan vegul kitztek a 12 ras ksst a kijelztbln. Mindenki izgatott lett erre, de nem volt mit tenni ,elfogadtuk. Mivel sok id volt mg jje l1 rai indulsig az utasok nagy rsze sztszledt . Igy tettnk mi is Hazajttnk . Mn nagyon vegyes rzelmekkel gondoltunk a tovbbi utazasunkra. Veglis induls eltt ki a repterre egy kis idovel, megbeszltuk ki mit gondol es gy hatroztunk, hogy mi ketten Alexel utazunk, de Tomyka lemondott errl az trol, mert man a kedve is elment s meg is ilyedt egy kiss a bizonytalansgtl ami a replst illeti.
A Memyke mellnyt ezttal magamra vettem, mert man hvsebb volt jjel lvn.
Az els indulaskor kivett, mert nem brtuk a szatyrot bezipzrozni, akkor valahogy hinyrzetem is tmadt, de elhesegettem magamtl.
Bizony most mn gy ltom, hogy Memyke is ott akart ezltal lenni, azon a szent helyen ahol a Ppa beszl. Neki oriasi hite volt, mely minden klvariabl kisegtette s tovbbvitte az letben.
Ezttal az utunk szerencssen sikerlt, megrkezvn az rok Vrosba, jjel fl hromkor.
Az riasi repltren minden nagyon jl meg van szervezve, s ennek ksznheten gyorsan kijutottunk a taximegllkhoz. Kaptunk is rgton valakit, aki kivitt minket Rmbl a szllsunkhoz, igaz nagyon borsos ron.Nagyon szp helyen egy dombon volt az a rezidencia ahol lefoglaltattuk a szllst. Bogo del Poggio a neve. Romatol 35 km.
Rgtn felvittek a laksunkhoz s le is fekdtnk, a sok izgalom s fradtsg utn.
Reggel 9-kor keltnk reggeliztnk aztn kimentnk a Rma-i jrathoz . Flora alatt rni be a rmai Metrhoz ahonnan napijegyel el lehet brhov rni kivansg szerint, olcsn.
A rmai tmegkzlekdes jl szervezett, minden nevezetesebb hely kozelben van megll s a trkpet is hasznlva brki el tud igazodni krdezskdes nlkl is!
Els utunk a Vatiknba a szt. Peter Bazilikahoz vezetett. Nagy tmeg volt mr a tren, a vilg minden tjkrl jttek zarndokok s turistk ltni ezt a csodlatos ptmnyt, melynek kupoljat Michelangello tervei alapjn alkottk meg a 16-ik szzadban.
Mi is trelmesen belltunk abba a vegtelennek tn sorba, mely a kupola megtekintshez vezet.
Csodlatos rzssel nzeldtnk mikzben a sor elg gyorsan haladt elre . Kzben fotzgattunk is Alexel s nem gyztunk csodlkozni, abban a sok, rtkes alkotsban, mely ott krlvett minket.
2. rsz. Aprilis 13, hetfo
Nem is tul faradtan erkeztunk fel, annak a kupolanak belsejebe ,melyet Michelangello tervei alapjan epitettek a 16-ik szazad elejen.Csodallatos erzes volt ezt belulrol megszemlelni ,megerinteni a falat ,melyet mozaikok boritanak csodas vallasos temaju kepekkent..
Alex szorgalmasan fotozgatott, hasonloan a tobbi turistahoz.,akik ide feljottek gyalog ill. lifttel ,ki hogyan birta.
Innen a kupola belsejebol lathato az a fooltar a galambbal ,melyet Bernini keszitett ,melyhez
hasonlot se lattam ,eddigi eletemben!. Kesobbiekben lentrol jobban megszemlelhettuk kozelebbrol …es Alex fotokat is keszitett errol a szepseges csodarol.
A kupola teraszarol a varos panoramaja tarult a szemunk ele .,a megannyi palotajaval csodas templomaival ,parkjaival, tereivel, nem beszelve a szt.Peter terrol melynek zsenialis arhitekturaju szerkezete, mindenkit lenyugoz, aki meglathatja innen fentrol a magasbol.
Miutan kigyonyorkodtuk magunkat es megittunk itt egy kavet ,aztan megirtuk a kepeslapokat otthonmaradt csaladtagjainknak, legyalogoltunk ezeken a szuk csigalepcsokon es bementunk a bazilikaba! Mondhatom ,hogy egyik amulatbol a masikba estem a sok csodalatos mu lattan ami a bazilikat disziti . Falain levo freskok ,mozaikok , hajoiban levo oltarok szobrok festmenyek ,a pompas monumentalis sirhelyek, mind egytol- egyig oriasi erteku muvek !
A fololtarnal megalltunk imadkozni a kis csaladunk egeszsegeert osszetartasaert, boldogsagaert... es akkor az egyik csodas esemenyt tapasztaltuk ... a galamb amely a Bernini fele fooltar kozepen van megvaltoztatta szinet... vagyis szurkes kekrol aranyos szinu lett.
En ezt ugy fogtam fel, mint egy jelet melyet a Fennvalo kegyes volta jelzett felem. ,es nagy orom toltotte be a szivemet. Remenyseg ,hogy sorsunk is ilyen ragyogo lesz mint a galamb az ablakon.! Halaval gondoltam a mi draga Memykenkre ,aki mar ket eve tavozott el kozulunk,de a szeretetet orokre itthagyta nekunk a szivunkben,mely megvilagitja borus napjainkat!
Ezekkel a csodas erzesekkel tavoztunk a bazilikabol ,meg kozben meg-meg allva es amulva azon a szepsegen amit ott latni es megtapasztalni lehet.
Az utunk az Angyalvarhoz vezetett mely a Tevere folyo partjan all az Angyalhiddal szemkozt. Megkerultuk a varat de man a muzeumba nem mentunk be ,mert kesore jart , Itt Romaba az ido gyorsan telik, az ember nem is veszi eszre es man esteledik.
A Tevere partjan egy kis kerthelyisegben megettunk egy-egy pizzat ,aztan tovabbsetaltunk a part menten a Piazza del Spagnia- ig ahol egy metro allomas is van .Ez Roma egyik legnevezetesebb tere ahol a Trinita del Monti templom all ,a spanyol lepcso egy obelisk es Bernini szokokutja a Baracaccia. Ujra nehany foto es a sok elmenytol megreszegulve ultunk fel immar a metroszerelvenyre, mely a szallasunk fele repitett.
A faradtsagot csak ott a szallohelyunkon kezdtuk erezni,mikor leultunk enni az ebedloben. De egy jo meleg furdo utan man ujra indulhattunk volna korutunkra. Na de azt masnapra halasztottuk...
Aprilis 14 kedd - A tengerparton.
Szp idre bredtnk ,s ugy gondoltuk eltltunk egy napot a Fldkzi-tenger partjn.
40perc utazas utan ki is jutottunk Torvainicara, egy kis tengerparti udulobe ,homokos parttal palmafakkal, kaktuszokkal es gyonyoru viragokkal melyek a homokbol nottek ki es beboritottak a partot. Ugylatszik ezek a viragok csak ilyenkor viragzanak ,mert meg nem lattunk ilyen viragokat a homokban ,habar mar jartunk a Foldkozi tengeren.
A homok forro volt ,mezitlab setaltunk benne be –be mentunk a vizbe is de az szamomra hidegnek tunt . Kineztunk egy helyet magunknak es letelepedtunk. Itt napoztunk olvasgattunk elveztuk a napsugarat .A kellemes tengeri szel miatt nem is volt melegunk
Eves utan Alex elment egy kicsit husolni a vizbe ,de nem birta ki uszas nelkul ! Ugyhogy man le is uszta a kilometeret a mai napra! Nagyon megelegedetten jott nekem ujsagolni hogy milyen elvezetes volt a viz, a hullamokkal.
Felszedelozkodtunk aztan meg setaltunk egyet a kis varoskaban,fagyit is ettunk aztan mentunk vissza Romaba . Estere ertunk haza a szallasunkra .Joetvagyal fogyasztottuk el vacsorankat aztan meg Tomykaval is beszeltunk tf-on.
Szep napunk volt es kozben ki is pihentuk magunkat . Holnap ujra Roma koveit koptatjuk.
Aprilis 15. szerda. Rmaban
Reggeli utan utrakeltunk ujra a romai varosnezest folytatva. Ma ujra a Vatikanba mentunk,mert ott rengeteg a latnivalo es ma a Vatikan muzeumait latogatjuk meg.
Csodalatos veletlen,mely pont itt ert engem ,mikozben a csaladert ,szeretteimert imadkoztam
Nagy orom toltotte be a szivemet ettol az elmenytol. Mikor veget ert az audencia elindultunk a nep utan a tomeggel a Vatikan muzeumaihoz. Itt ujbol nagy sorok fogadtak, de szerencsere gyorsan haladt a sor a kassza fele. Egy oran belul man bent setalhattunk a vatikan kincsei kozott, megreszegulve a sok csodalkozastol a latottak hatasara.
Oriasi muveszek alkotasai jobbrol- balrol fent es lent a labaink alatt is mozaikok formajaban.
Felmerhetetlen erteku alkotasok vannak itt felhalmozva, Leonardo da Vinci, Michelangello. Rafaello, Bramante,Giotto es mas muveszoriasok alkotasait latni. De a legnagyobb elmeny a Sixtusi kapolnaban eri a latogatot ,ahol meglelvenedik az ember teremtese a menyezeten fresco formajaban es a kozponti falon Az utolso itelet ,mindketto Michelangello Bounarotti muve. Ilyen hatalmas alkotas nincs is megegy a vilagon. Itt az ember nagyon apronak es jelentektelennek erzezheti magat ilyen hatalmas alkotasok lattan.!
Leultunk Alexel es neman, ahitattal ,lenyugozve bamultuk ezeket a hatalmas alkotasokat .
Sajnos az ido elrepult es mar kellet sietnunk hogy meg lathassunk valamit a a Bazilikabol is. De meg a Papak sirhelyeit is meg kell nezni! Meglatogattuk a II Pal Papa sirhelyet is .Eszembe jutott mennyire tisztelte es szerette memyke ezt a jo Papat O meg szemelyesen lathatta is Gyorben 200 ben mikor latogatasat tette ott .
Meg nehany foto az udvaron aztan kileptunk a vatikan allamabol!.Eleg kesore is jart mar . Elindultunk a Metro allomas fele,de gyalog hogy minnel tobbet lathassunk Romabol.
Vegigmentunk a Vittorio .Emanuelle sugaruton a Venetzia terig ,ahol egy hatalmas emlekmu van Vittorio Emanuelle II emlekere, Italia egysegeert es a nevtelen katonakert. Itt van Roma szobra es Traianus oszlopa is a Foro Traiano kozeleben. Ez egy romkert meganyi emlekkel a dicsoseges multbol.,a Romai birodalom idejebol..Itt is van mit nezelodni .Sokat fotozni ...
Elmenyekkel gazdagodva faradtan es ehesen ertunk a dombtetejen levo hazba ahol a szep de draga szallasunk mar vart rank.
Rma, prilis 16 cstrtk
A mai celunk a hires es hirhedt Kolosszeum ,ahol annyi artatlan ver folyt a dicso romai birodalom idejen .
Korbejartuk kivul- belul, megtekintettuk az ottlevo muzeumot is es hatalmas mereteitol lenyugozve indultunk meg egy-ket nevezetesebb helyet megtekinteni Romaban. Sajnos ma az utolso napunk itt es ki tudja johetunk-e meg ide valaha az eletben....
Meg megneztuk a romai furdoket a romkertet es aztan ,Bernini hires szokokutjat a Fontana di Trevi-t,melyet Salvi tervezett 1726-ban. Ez egy nagyon nepszeru hely ,mert a legenda szerint ,aki iszik ennek vizebol ,visszater meg Romaba! Mi is megtettuk kotelessegunket es remenykedve ,hogy meg eljutunk ide lelkesedessel indultunk a szallasunkra Bogo del Poggio rezidencia
Ma repulunk haza! Reggel bepakoltuk a kis holminkat aztan busszal es metroval elertuk azt a buszt, mely kivitt a repuloterre. Ezuttal olcsobban megusztuk ,mint erkezeskor,amikor annyiba kerult a taxi a szallasra, mint a repulo Romaba oda vissza!
Az oriasi nemzetkozi repuloteren rengeteg ember jott-ment ide-oda. Mindenki valahova utazott, de ennek ellenere a jelzotablaknak koszonhetoen gyorsan megtalaltuk a mi kifutopalyankhoz vezeto ellenorzo pontot.Itt szep rendezett sorban haladtunk a kulonbozo irat es csomag -ellenorzo kapukhoz,mignem a sikeres vizsgalatok utan beertunk a varoterbe.
A gep felora kesessel erkezett meg es ujra izgalommal szalltunk fel . Ezuttal minden jol mukodott es a magasbol meglattuk a Foldkozi-tengert, aztan repultunk a baranyfelhok felett es meglattuk az Appenin –hegyseg havas csucsait is .Kis ido elteltevel az Adria partjai tuntek fel, majd odebb a Horvat szigetvilag .A horvat partoknal mar befelhosodott ,aztan man hazaig nemsokat lehetett latni.Mindenesetre ez a repules orokke megmarad emlekezetunkben! Ugy ereztuk magunkat mintha nekunk is szarnyaink nottek volna es csodas elmeny volt fentrol latni a gyonyoru kek bolygot a Foldet ,melyre vigyaznunk kellene mindannyiunknak,hogy unokaink is lathassak az osszes csodaival !
A Kolosszeum regi neve Flavio amfiteatruma, melyet Vespasianus emeltetett i.u 70 ben es 10 ev alatt keszult el,megannyi rabszolga munkaja eredmenyekepp.Tobb ,mint 70 ezer ember fert el benne.A kulso arhitekturaja nagyon szep ,80 arkad alkotja korformajat es az oszlopok jon,dor es korintoszi stilusban vannak diszitve.
Mikor beertunk a szt. Peter terre eppen Benedek Papa szolt a zarandokokhoz. Pontosan mikor bealltunk a ter kozepen a tomegbe ,a Papa magyarul szolt az Erdelybol erkezett magyar zarandokokhoz es a gyori csoporthoz akik ugyancsak ma erkeztek Romaba! Ez nekem nagy oromet okozott,mert a Memyke mellenye rajtam volt es ugy ereztem hozzam is beszel a Papa.Meg is rdeklodtk hol van a legkzelebbi strand s mivel lehet kijutni aztan irany a tenger!Kozben az ablakocskakon ki –ki kukkantottunk a lathato epuletekre ,a Vatikan kertjere.
Alldogalltunk ott lenyugozve a szt.Peter teren kozbe haladt a sor es kb egy ora multan man a jegyel a kezunkben mentunk felfele Alexel az 501 lepcsofokon a kupola belseje fele. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
